A különböző gazdasági eseményeknek megfelelő mozgások beállításait a Törzs / Mozgásnemek menüpont alatt érhetjük el. A menüpontot kiválasztva az alábbi ablak jelenik meg:
Ha egy adott mozgáshoz tartozó beállításokat módosítani szeretnénk, jelöljük ki az adott sort, és kapcsoljuk be a szerkesztési módot. Ekkor az alábbi ablakot láthatjuk:
Az egyes könyvelési mezők beállítása azonos a bizonylattípusnál megadottakkal és hatásuk erősebb annál. Tehát ha egy mozgásra beállítottunk egy ellenszámlát, akkor az ezzel a mozgással rögzített bizonylatok, tételek az itt megadott könyvelési számlára fognak könyvelődni, függetlenül attól, hogy a bizonylattípus beállításnál mit adtunk meg.
A szokásos beállítás az, hogy az ellenszámlát a bizonylattípusnál, a számlát a mozgásnál adjuk meg.
A KONT paramétert egy adott mozgáshoz állítjuk be. Amikor ezzel a mozgással rögzítünk egy tételt, a program kikapcsolja a rendszer könyvelési automatizmusát, és a felhasználó mondja meg, hogy mi a tartozik és a követel láb. A program ebben az esetben megköveteli mindkét láb könyvelését.
Ezt a mozgást és paraméterezést az exPanda program szállítója állítja be, a felhasználónak ezzel nem kell törődnie. A kézi könyvelés mozgást a könyvelési vegyes bizonylatokon lehet használni. Azokat a tételeket könyveljük itt, amelyeket nem számlákról vagy egyéb bizonylatokról könyvelünk.
Vannak tételek, melyek nagyon ritkán fordulnak elő, melyekre nem lehet előre felkészülni. Ha nincs előre beállított szabály a tétel könyvelésére, akkor a rögzítő kézi kontírozású tételként viszi fel. és kézzel megadja, hogyan könyvelődjön a tétel. Ha ilyenkor nem állít be számlát illetve ellenszámlát, a program hibalistára teszi a bizonylatot. Ez lehetőséget ad a hozzáértő könyvelő számára, hogy később rendelkezzen a helyes könyvelésről.
A kézi kontírozást csak ritkán érdemes használni, ellenkező esetben elveszítjük az automata könyvelés nyújtotta előnyöket.
Kézi kontírozás kiválasztható a bank és pénztár vagy más bizonylatokon is, hiszen az ellenláb be van állítva, de a másik láb üres lesz, a program nem fogja automatikusan kontírozni.
Az SZKI kódot a számla kiegyenlítés jellegű mozgásoknál kell beállítani.
Minden egyes könyvelési tétel – a gazdasági esemény jellegéből és a bizonylattípusából meghatározható módon – egyértelműen könyvelhető önmagában. Nem kell hozzá másik bizonylat. Egy kivétel adódik, amikor nem határozható meg egy bizonylat alapján, hogy azt hova is kell könyvelnünk. Ez a banki kiegyenlítés. Ahhoz, hogy tudjuk, hogy a bankba beérkezett összeget hova kell könyvelnünk, meg kell néznünk, hogy a kimenő számla hová lett könyvelve. Hiszen a vevő tartozását ugyan a 3-as osztályba könyveljük, de azon belül többféle alosztályunk lehet, pl. belföldi bevétel, vagy export bevétel, vagy uniós bevétel, stb. Így előre ez nem mondható meg, nem állítható be.
Emiatt került bevezetésre a Számla Kiegyenlítés (SZKI) jellegű mozgás. Ha egy mozgásnál beállítjuk az SZKI paramétert, azzal jelezzük, hogy ez a mozgás számlakiegyenlítést jelent. Az SZKI paraméter az automata könyvelő programnak azt az utasítást adja, hogy keresse vissza, hogy a banki kiegyenlítés bizonylaton melyik számlára van hivatkozás , és ez a számla melyik ellenszámlára van könyvelve, vagyis a bruttó összeget hova könyveljük. Ez fogja megmondani, hogy a banki beérkezést melyik 3-as számlára fogja könyvelni a program. Az ellenszámla az adott bizonylattípus paramétereinél van beállítva, az automata könyvelő program innen olvassa ki a beállítást.
Az SZKI csak két mozgásnál van beállítva: a Bejövő számla kiegyenlítés mozgásnál, és a Kimenő számla kiegyenlítés mozgásnál. Ha a bankban az automatikus számlakiegyenlítést használjuk, a program a megfelelő mozgást beállítja, ezzel a felhasználónak nem kell törődnie. Tehát az SZKI paraméterrel kapcsolatos beállításokat az exPanda program szállítója végzi, más mozgásnemekhez beállítani nem szabad beállítani.
Ha olyan számlát egyenlítünk ki, amely még nincs a rendszerben, vagy a hivatkozott számlát kitörölték, a program páratlan bizonylatnak fogja minősíteni a bankbizonylatot. Ilyenkor a kontírozó nem tudja meghatározni, hogy hova kell könyvelni a bizonylaton levő tételt. A rögzítő lecseréli a Számlakiegyenlítés mozgást Páratlan kiegyenlítésre. A könyvelési beállításoknál meg van adva, hogy páratlan kiegyenlítés esetén melyik ellenlábra könyveljen a program (általában a 311-es számlára). Így a tétel a hivatkozás hiányának ellenére le lesz könyvelve.
Ha a páratlan tételhez tartozó bizonylat rögzítésre kerül, vagyis lesz olyan bizonylat a rendszerben, amire a páratlan tétel hivatkozik, a program lecseréli a Páratlan tétel mozgást Számla kiegyenlítés mozgásra, és átkönyveli a tételt a hivatkozott bizonylatnak megfelelő ellenszámlára.
