Hogy mit értünk beszerzés alatt egy adott cégen belül, ezt az ügymenet és a cégvezetés döntése is befolyásolhatja. Egy bolti értékesítésnél ez viszonylag egyszerű, mert amit a cég megvásárolt, az a beszerzés, és amit eladott, az csökkenti a készletet. Egy gyártó cégnél ez már komplikáltabb, lévén nem csak beszerzéssel kerül készletre áru, hanem gyártással is. Bizományosi készletek kezelésénél is figyelni kell, hogy a bizományosnak történő kiszállítás még nem készlet csökkentő akció, hanem csak a leszámlázása az, ami csökkenti a készletet. A bizományba kapott cikkek bevételezése szintén nem számítanak beszerzésnek, hanem csak amikor leszámlázásra kerülnek, akkor számítanak beszerzésnek.
A beszerzés időpontja egyszerű esetben szintén könnyen meghatározható a számla teljesítéséből, de mondjuk egy bizományba kapott áru esetén kicsit komplikáltabb lehet a helyzet. Erre az exPanda saját megoldást használ – az esetleges készlet kezelési hibákból adódó negatív készletek kezelésével összevonva. Ennek leírása lejjebb, az Átlagárnál mínusz készlet kezelése részben található.
A beszerzési érték meghatározása is erősen függhet a cég működésétől. A legegyszerűbb eset az, amikor számlával érkezik az áru, és a számla tartalmazza az összes raktárra terhelendő összeget. Ekkor a számán lévő érték a beszerzési érték. Van azonban olyan eset is, amikor utólagos számlák befolyásolhatják az áru nyilvántartási értéket, átlagárát. Ilyen lehet a fuvar költség, vagy az esetleges utólagos kedvezmény, stb. A gyártásnál az önköltség számítás szintén meg kell hogy előzze a készlet értékelését.
Komoly hibát okozhatnak az algoritmusban a sztornó bejövő számlák. Ezzel két fejezet is foglalkozik az alábbiakban az Sztornó kezelés átlagár építéskor és a Átlagárnál a bejövő sztornók kezelése
