A direkt bevételezés csupán egy raktárbizonylat bevitelét jelenti. Ezek általában elég speciális akciók. A raktárjegyen ilyenkor a speciális akcióhoz tartozó mozgást szerepelteti a felhasználó. Mivel a mozgásokhoz hozzá van kötve a készletoszlop kezelés és a lezárási programok is ezek alapján indulnak el, a felhasználónak a mozgás kiválasztását pontosan kell elvégeznie. Ilyen lehet például egy készlethelyesbítő különbözeti bizonylat, vagy a selejtből visszavét, de maga a nyitó leltár is ilyen direkt bevételezés. A raktárközi mozgatással – mint ennek egy különleges esetével – még a későbbiekben foglalkozunk.

 Bevételezés számlával

A második bevételezési mód, amikor a bevételezés számlával történik. Azoknál a cégeknél, ahol az áruk mind számlával érkeznek, gyakran ez a fő, vagy akár az egyetlen bevételezési mód. A kezelő berögzíti, majd lezárja a bejövő számlát. Ekkor a zárási program másolatot készít a számláról a raktárba.

Ebben az esetben a zárási program csak azokat a számlasorokat fogja átmásolni a raktárbizonylatra, melyeken raktárinak minősített cikk szerepel. (A cikkek minősítését a Törzsállományok/Cikkek/Cikkek menüpontban az adott cikk adatainál lehet megtekinteni, módosítani). Így az esetleges szállítási költségek – munkadíjak, szolgáltatások – a raktárjegyre nem kerülnek rá.

 Néha a számla lezárásakor nem a raktárba készül el a másolat, hanem egy elő-raktárba, ahonnan a raktáros jóváhagyása után kerül a bizonylat a raktárba.

A program képes egy cikket szétbontani több más cikkre. Ez akkor lehet hasznos, ha a nagy kiszerelésben érkezett árut kisebb egységben kívánjuk értékesíteni, és a raktáron is így akarjuk nyilvántartani.

A bevételezésnek a harmadik ága – bevételezés szállítólevél alapján – részben a pénzügyi folyamat része. A logisztikai bizonylat, vagyis az áru mozgatásával kapcsolatos bizonylat a szállítólevél, viszont a bejövő számla már nem logisztikai bizonylat, hiszen árumozgás nem követi, ezért inkább pénzügyi bizonylatnak tekinthető.

A szállítólevél rögzítését a Raktár ablakban végezzük. Bevételezést állítunk be (+ előjel megadásával), és a “szállítóval beérkezés” mozgáskódot választjuk. (Természetesen a mozgás elnevezése cégről cégre változhat.) A szállítólevél számát ráírjuk a partnerszámra. A bizonylatot lenyomtathatjuk mint szállítólevelet, vagy mint bevételi raktárjegyet.

A bizonylat lezárásakor másolat készül a bizonylatról a nem számlázott beszállító ablakba, itt tárolódnak azok a szállítólevelek, amelyekről még nem érkezett meg a szállítói számla.

Amikor megérkezik a szállítólevélről a bejövő számla, a rögzítésnél a „szállítóval beérkezés” mozgáskódot kell választani, ez jelzi a program számára, hogy az áru már korábban készletre került a szállítólevél rögzítésével.

Ha megadtuk a fejléc adatait és kiléptünk a fejléc rögzítő ablakból, lépjünk ki a megjelenő sorrögzítő ablakból is. Ezután kérhetünk egy listát a szállítóhoz tartozó kiegyenlítetlen szállítólevelekről.

Az ablak tételesen listázza a szállítólevelek sorait, a kiválasztott tételeket rátehetjük a bejövő számlára. Az sem probléma, ha rész-számlát kaptunk, vagy esetleg egy számlát kaptunk több szállítólevélről, tetszőlegesen válogathatunk a szállítólevelekről. Tehát megoldott a több szállító – egy számla, vagy több szállító több számla kezelése, akár úgy is, hogy pl. egy adott szállítón levő cikkek más-más számlán szerepelnek, vagy adott cikk több számlán is szerepel, mennyiségileg megosztva.

A „nem számlázott szállítók” bizonylatokról a számlára került cikkek egy archív bizonylatra kerülnek, és csak azok a cikkek maradnak, amelyekről még nem készült számla.

Az archívumban az egy szállítóról érkező sorok összesítődnek, tehát nem annyi sorban szerepelnek, ahány számlán szerepeltek.

A számlán minden soron van hivatkozás arra a raktárbizonylatra, amin a cikk bevételezése történt.