Azért, hogy a raktárak közötti árumozgások követhetőek legyenek, az ilyen jellegű kiadásokról és bevételezésekről is bizonylatot készítünk. Az Expanda ERP rendszer számára a raktárközi kiadás ugyanúgy egy szállítólevél, mint egy másik céghez történő átszállítás, a raktárközi bevételezés ugyanúgy bevételezés, mint bármi, ami szállítóval érkezett. Ennek ellenére bizonyos kényelmi és biztonsági okokból érdemes ezt a mozgást megkülönböztetni a szállítóleveles mozgásoktól.

A raktárak közötti árumozgatás módjai:

1. Kézi bizonylatolás:

Kiadási raktárbizonylatot készítünk, melynek a fejlécében szerepel a kiadó raktár („A” raktár) és a bevételező raktár („B” raktár). Raktárközi mozgáskódot választunk. A cikkeket mínusz előjellel rögzítjük. Szállítólevélként vagy raktárközi bizonylatként nyomtatjuk.
A fuvarozó az árut a bizonylattal átszállítja a B raktárba, a B raktárban pedig raktárközi beérkezés mozgással rögzítik a bizonylatot.
Gondot okozhat, hogy a szállítás időtartama alatt az áru egyik raktár készletén sem jelenik meg, valamint ha a szállító eltűnik az áruval, lehet, hogy egyik raktárban sem keresik az árut, hiszen az A raktárból kiadták, B raktárba pedig nem vételezték be, egyik helyen sem fog hiányként vagy készletként jelentkezni. Természetesen kideríthető lenne, mely kiadott bizonylatok nem érkeztek meg valamely raktárba, de ezt a felhasználóknak kellene figyelnie. Így a teljesen kézi módszer nem optimális.

2. Raktárak közötti átadás programmal (RAKKOZ):

Amikor az „A” raktárban a raktárkiadási jegyről lenyomtatják a szállítólevelet, egy másolási rutin, a RAKKOZ nevű program automatikusan másolatot készít fordított előjellel a „B” raktárban. A bizonylat lezárva érkezik, nem módosítható. A „B” raktárosnak azonnal megjelenik ez a bizonylat. Nincs olyan pillanat, amikor az áru ne lenne valamelyik raktár készletén. A „B” raktáros látja, hogy van egy raktárközi bevét bizonylata, megjelent a készletén, de csak az áru megérkezésekor nyomtatja ki a bizonylatot. E módszer hátránya, hogy már készleten van az áru a megérkezése előtt, és már eladhatónak tűnik.

3. Úton levő készlet nyilvántartásával:

Minden raktárhoz tartozik egy „úton levő” nevű bizonylat, melyben az úton levő készletet, a raktárba érkezendő tételeket tarjuk nyilván. Amikor az „A” raktár kiadja az árut a „B” raktár felé, akkor a „B” raktár úton levő bizonylatai közé létrejön erről egy bevét bizonylat. E bizonylattípushoz senkinek sincs módosítási vagy törlési joga. A „B” raktáros az áru érkezésekor a bevételi raktárbizonylatot készít, raktárközi mozgáskódot választ, majd a gyorsmenüből az „úton levő” menüt választva a program megjeleníti az úton levő bizonylatot, amiről a ráktárbizonylatra emelheti a megérkezett tételeket. Ez a módszer is tartalmaz biztonsági rést, mert a tételek lehívása során nyitott a raktárbizonylat, így törölhetők a sorok. Ha viszont leválogatást használunk, és az úton levő bizonylaton csak a lezárás gomb megnyomását engedélyezzük, ezt a problémát is megoldjuk. Így természetesen csak a teljes bizonylat emelhető át a raktárbizonylatok közé.
Nem minden raktárközi mozgás esetében van szükség ilyen szigorú eljárásra. Pl. a technikusi raktár esetében ha közvetlenül a technikus veszi át az árut, így azonnal átkerülhet az átvett cikk a technikusi raktárra. A raktárközi mozgásnál speciális zárási programot használunk, a már említett RAKKOZ programot.