Páratlan bizonylatok alatt olyan banki kiegyenlítéseket értünk, melyeken nincs hivatkozás számlára, nem adtuk meg, hogy mely számla kiegyenlítésére érkezett az utalás. Legkésőbb a pénzügyi, könyvelési időszak rendezésekor a páratlan banki tételeket vagy összerendeljük számlával, vagy a banki  mozgást úgy kezeljük, mint egy téves utalást.

A folyószámla listán alapértelmezés szerint a páratlan bizonylatok megjelennek.

A páratlan tételekről listát készíthetünk  a Listák / Bizonylatkeresés ablakban.

Válasszuk a Lekérdezés fület  (lásd 1 ), majd a lekérdezés kategória mezőben a Pénzügy kategóriát (lásd 2 ) , a lekérdezések közül pedig a Páratlanok lekérdezést (lásd 3 ). A Keresés gombra(lásd 4) kattintva kérhetjük le a listát. Az ablakban nem feltétlenül jelenik meg a kategória választás lehetősége, ekkor elég kiválasztanunk a Páratlanok lekérdezést.  

A páratlan tételekhez a BPLN (Páratlan Bejövő számla kiegyenlítés) és  KPLN (Páratlan Kimenő számla kiegyenlítés) mozgáskódokat rendeli a program.

Időszaki páratlan bizonylatok alatt olyan banki kiegyenlítéseket értünk, melyeknek ugyan van hivatkozásuk számlára, de a listázási időszakból a számla kiesik. Például, ha egy hónapra kérjük le a folyószámla listát, akkor dönteni kell arról, hogy olyan bankok is belekerüljenek-e a listába, amelyek az adott hónapra esnek, de (például korábbi) az időszakban nem szereplő számlát egyenlítettek ki. Ezeket a tételeket nevezzük időszaki páratlannak. Ha az időszaki páratlan tételeket nem kérjük (ez az alapértelmezés), akkor pénzügyi szempontból kértük le a listát, tehát csak a listán szereplő számlák és a hozzá tartozó bankok jelennek meg. Ha kérjük az időszaki páratlanokat, akkor megjelennek az időszakból kieső számlákra vonatkozó kiegyenlítések, mint páratlan kiegyenlítések.  Ez igazán a főkönyvvel való egyeztetésnél hasznos.